1. Előszó és rövid történeti áttekintés

Kedves Olvasó!

A tőke jellegéből adódik, hogy mindig arra áramlik, ahol számára legkedvezőbbek a feltételek. A magyar kormányzat is évekig azon fáradozott, hogy a külföldi tőke számára vonzó feltételeket biztosítson (bár az utóbbi időben ez az igyekezete lanyhulóban van). Természetes azonban, hogy ez a folyamat kétirányú, így a hazai tőke is keresi a külföldi befektetési lehetőségeket. Ennek jele, hogy százával alakulnak -jórészt a szomszédos államokban- magyar tőke bevonásával vállalatok. Ez a könyv a külföldi lehetőségek egy rendkívül előnyös, és sajátos szeletét mutatja be, az ADÓPARADICSOMok titokzatos világát.

Az adóparadicsomok témakörébe mintegy öt esztendővel ezelőtt, véletlenül botlottam bele. Üzleti kapcsolatba kerültem ugyanis egy angol céggel, melynek magyar igazgatója volt. A cég levélpapírján egy Jersey nevezetű sziget volt megadva címként. Puszta kíváncsiságból utánanéztem, hol is van ez a hely, és hamarosan érdekes összefüggéseket fedeztem fel, melyek mai tudásom birtokában pofonegyszerűek, akkoriban azonban felfoghatatlanul bonyolultnak, megközelíthetetlennek, misztikusnak tűntek.

Persze nem volt könnyű a megfelelő információk összegyűjtése. Szerencsére sikerült elindulnom egy olyan szálon, mely azután újabb adatokhoz segített. Az ilyen szokatlan, nem mindennapi, de ugyanakkor rendkívül bizalmas témákban ez a módszer sikeresnek szokott bizonyulni, minden információ újabb csatornákat nyit meg az érdeklődő számára. Csak a kezdeti lépés az igazán nehéz.

Hosszú, szívós témakutatás során felderítettem az offshore helyeket és adóparadicsomokat, megfelelő partnereket kerestem. Sok-sok buktató, kudarc és pénzügyi veszteség árán kialakítottam azt a megbízható, stabil üzleti partnerhálózatot, amely mai cégem számára egyedülállóan kiváló hátteret biztosít. Cégem 1991-ben kezdte meg OFFSHORE cégek alapításának közvetítését. Az eltelt közel két esztendő alatt nagy hangsúlyt fektettünk a témára vonatkozó hazai jogszabályoknak a megismerésére és főként betartására. Sok siker, de számos buktató is kísérte tevékenységünket, ma már azonban úgy tűnik, kitisztult a kép. Rengeteg ügyfelünk segíti folyamatosan munkánkat kérdéseivel, problémáival. Ezeknek a kérdéseknek a segítségével az elmúlt évben összefoglaltam és közkinccsé tettem a felhalmozódott tapasztalatokat az ADÓPARADICSOM 1993 című könyvemben. Ebben igyekeztem megválaszolni az összes, a napi gyakorlatban felmerült kérdést tömör, könnyen érthető, világos megfogalmazásban.

Az első kiadás gyorsan elterjedt a téma iránt érdeklődő közönség körében, és rövid idő alatt elfogyott a könyvesboltokból. Komoly igény jelentkezett az új kiadásra. Az időközben bekövetkezett változások és az olvasói vélemények arra sarkalltak, hogy kibővítsem, aktualizáljam és bizonyos mértékig átdolgozzam az anyagot. Időközben egy kiváló, fiatal szakemberrel, Bohner Tamással hozott össze a sors, aki nagy ambícióval, szorgalommal és szaktudással segített az új kiadás elkészítésében. A könyv új szerkezetének kialakításában, az érdemi fejezetek anyagának összeállításában jelentős szerepet vállalt és ezen túlmenően a rendkívül informatív függelékek többségének precíz kidolgozása is az ő érdeme.

Könyvünk segít eligazodni a magyar adó- és devizajog témához kapcsolódó útvesztőiben. A függelékek segítségével kézzelfogható közelségbe kerül az Olvasóhoz ez az egzotikus, titokzatos világ. A szakmai közönség számára kézikönyvként is forgatható a kiadvány.

Ma, a tavaly óta még inkább ellehetetlenedett gazdasági helyzetben, a látszólag mérséklődő, de gyakorlatilag erősödő adóprés nyomása alatt sok vállalkozó, cég juthat átmenetileg vagy tartósan lélegzethez, ha -persze megfelelő körültekintéssel, óvatossággal- a gyakorlatban is alkalmazza az itt leírtakat. Azok számára, akik már belevágtak a Nagy Kalandba, szintén hasznára válhat az ismeretek rendezett, szakszerű összefoglalása. Mindazonáltal fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy a könyvben leírt technikák, módszerek alkalmazásából származó következményekért, károkért a Kiadó és a Szerzők semmiféle felelősséget nem vállalnak.

Budapest, 1994. április 14.

Seres Attila

Rövid történeti áttekintés

“Már a régi görögök is…” kezdhetjük, mint annyi más témában. Valóban, az ismert történelemben az adózás feltalálásával egykorú az adózás elkerülése. Amikor egy görög kikötő adót vetett ki a beérkező hajók rakományára, elkezdődtek a kalkulációk és a trükkök. A hajók egy része a közeli, alacsonyabb adózású, vagy adómentes kikötőkben rakodott ki, majd az árút szárazföldön szállították tovább.

A kifinomultabb technikák a századok során sokat fejlődtek, és mai formájukat századunkban érték el. Ma már nem puszta adóoptimalizásról van szó, hanem a vagyonok, működőtőkék és jövedelmek precíz, multinacionális csoportosításáról. A későbbi fejezetekben erre részletesen kitérek.

A huszadik századra a legismertebb adómenedékké Svájc vált, melyben okos és következetes adópolitikájának köszönhetően a kapitalizmusban kialakult vagyonok biztonságos pihenőhelyet találtak.

Az igazi áttörés a hatvanas években következett be, amikor a fejlett tőkés államokban a különböző társadalmi rendszerek versenyének következtében magas szintű szociális intézmények alakultak ki. Sorra szociáldemokrata jellegű kormányzatok kerültek hatalomra, melyek növelték az ún. társadalmi szolidaritást. Ez persze sok pénzbe került, így az adók és munkaerőköltségek hirtelen meglódultak. A tőke természetesen azonnal elkezdett olcsóbb, hatékonyabb megoldásokat keresni. A klasszikus kapitalizmus szabályai szerint a piacon megjelenő keresletet rövidesen valaki kielégíti. Ez történt esetünkben is.

Közismert tény, hogy a megnövekedett munkaerőköltségek eredményeként a nagy multinacionális társaságok rohamléptekkel kezdték kitelepíteni gyártókapacitásaikat olcsó munkabérű országokba. Ennek a ma is tartó folyamatnak a legismertebb haszonélvezői a dél-kelet ázsiai kis tigrisek, valamint Malajzia.

Ezzel egyidejűleg a rohamosan növekvő adóterhekkel párhuzamosan gombamódra elkezdtek szaporodni az ún. adóparadicsomok, melyek a profitra vetítve nagyon alacsony, vagy semmilyen adót nem vetettek ki. Ezek többnyire kicsiny területtel és szerény népességgel és nemzeti jövedelemmel rendelkező államocskák, vagy (főként a brit koronához tartozó) függő területek. Ezeknek az országoknak hihetetlen előnyöket nyújtott a váratlanul ölükbe hulló tőke. Azelőtt tőke hiányában többnyire jellegzetesen gyarmati pangó, monokultúrás mezőgazdaságból tengették életüket, nagymértékű munkanélküliség és nyomor közepette. Most azonban az infrastruktúra rohamos fejlődésnek indult, hiszen az új szolgáltatások kiváló telekommunikációs, közlekedési, vendéglátóipari, pénzpiaci feltételeket követelnek meg. Mindez a munkaalkalmak nagymérvű növekedését is magával hozta. A fentieknek, valamint általában kellemes szubtrópusi klímájuknak és nagyszerű földrajzi adottságaiknak köszönhetően ma az ismert, jól működő adóparadicsomok többsége egyben elsőrangú turisztikai célpontot is jelent. Az Ön számára is bizonyára ismerősek a következő, szinte találomra kiválasztott helyek: Bermuda, Bahamák, Brit Virgin szigetek, Mauritius, Málta, Madeira, Kanári szigetek, Ciprus.

Érdekességként megjegyzem, hogy az évtizedek alatt az adóparadicsomok érdekes átrendeződésen mentek át. Eleinte célszerűen a fejlett országok közelében alakultak ki, mint pl. Svájc, Monaco, Liechtenstein, Andorra, Luxembourg, azonban hatalmas politikai nyomás nehezedett rájuk, hogy hagyjanak fel tevékenységükkel. Ennek következtében ezek a kontinensen fekvő államok jelentősen korlátozták az offshore lehetőségeket. Így mára megfigyelhető, hogy szinte kizárólag tengerekkel körülvett, ezért praktikusan erősebb szuverenitással rendelkező szigetekre szorultak vissza az adóparadicsomok.

További érdekesség az adóparadicsomok globális elhelyezkedése. Ha a földgömbre tekintünk, jól láthatjuk, hogy a legfejlettebb államok közelében valóságos paradicsomfürtök alakultak ki. Így az USA mellett a karibi térség szinte minden szigete, Európa környékén a Csatorna-szigetek, Man sziget, Ciprus, Málta, Gibraltár, sőt az utóbbi időben Magyarország, Montenegro, a távol-keleti térségben pedig Malajzia, Hong Kong, Vanuatu stb.


Honlapunk az Adóparadicsom II. könyv 1994-es kiadásán alapul, a közreadás kizárólagos célja, hogy segítsük az eligazodást az offshore technikák világában. Ez az információ nem minősül semmiféle tanácsadásnak, a gyakorlati alkalmazás előtt kérje ki adószakértője, ügyvédje tanácsát. A könyv, illetve a honlap információinak felhasználásából eredő esetleges károkért semmiféle felelősséget nem vállalunk!

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás