3. Cégek az adóparadicsomban

3.1. Hol érdemes céget alapítani?

Számos szempontot kell megvizsgálnunk a helyszín kiválasztásakor. Nézzük a legfontosabbakat.

3.1.1. Alapítási, fenntartási költségek

Az offshore cégalapítás költségeit az irodák egyösszegben szokták megadni, melynek tartalma általában a következő:

  • -A cég alapító okiratának elkészítése
  • -Alapítók biztosítása
  • -Regisztrált iroda biztosítása az első évre
  • -Regisztrált képviselő biztosítása az első évre
  • -Névleges tisztviselők (igazgató, titkár) biztosítása az első évre (opcionális)
  • -Névleges tulajdonosok biztosítása az első évre (opcionális)
  • -A bejegyzéssel kapcsolatos eljárási díj
  • -Hivatalos illetékek
  • -Postai díjak
  • -Hivatalos szárazbélyegző
  • -Nyilvántartó mappa (a cég belső ügyeinek regisztrálására)
  • -Részvény nyomtatványok

A cég fenntartásának évente ismétlődően további költségvonzatai is vannak, melyek összetevőit a 3.3. pontban vizsgáljuk.

3.1.2. Az alapítási eljárás időigénye

Offshore cégek létrehozásának ideje függ az alapítás helyétől, a magyar és a külföldi szakértő iroda tapasztaltságától, felkészültségétől, valamint az ügyfél speciális igényeitől. Mivel ma már Magyarország is elérhető a különböző futárpostákkal (DHL, EMS stb.), akár 24 óra leforgása alatt hozzá lehet jutni a “raktári”, ún. ready-made vállalatok komplett cégdokumentációjához. Ekkor azonban természetesen az ügyfél nem határozhatja meg szabadon a cég nevét, választania kell a “raktáron” lévő cégek elnevezései között. Ismerünk olyan irodát, amely folyamatosan több tucat céget tart “raktáron”, így széles a választéka.

Ha az ügyfél maga szeretné meghatározni a cég nevét, akkor türelmesebbnek kell lennie. A cégek bejegyzésének procedúrája a fent említett tényezőktől függően általában 1-60 napot vesz igénybe. Ehhez hozzájárul a banki átutalással, különleges kívánságokkal (hitelesített másolatok, névleges tisztviselők, tulajdonosok kijelölése stb.), valamint a postázással összefüggő idő, mely némi plusz kiadással minimalizálható. Összességében elmondható, hogy egyéni névválasztás esetén 3-90 nap alatt lehet a teljes céganyagot megkapni.

3.1.3. Anonimitás

Figyelembe kell vennünk, hogy mennyire van szükségünk az igazgatók és a tulajdonosok anonimitására. Ugyanis országról-országra változó, hogy a cég mely adatai publikusak. Pl. az USÁ-ban sem a tulajdonosok, sem az igazgatók személye nem kerül be a hivatalos nyilvántartásba, így nem is hozzáférhető illetéktelenek számára. A többi területen változó a gyakorlat, de a brit jogmintát alkalmazó országokban rendszerint nyilvános mindkét adat. Ezekre az esetekre kínál megoldást a későbbi pontokban körülírt nominee, névleges tisztviselők alkalmazása.

3.1.4. Gyakorlati tapasztalatok

Offshore vállalkozást a világ számos adóparadicsomában lehet alapítani. Ehelyütt csak a magyar gyakorlatban legsűrűbben előforduló helyszíneket értékeljük. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az értékelés bizonyos mértékig szubjektív, az itt leírt előnyök és hátrányok körülményektől függően más-más megvilágítást nyerhetnek, szűkülhetnek és bővülhetnek. Könyvünk függelékében egy sor további államról is adunk rövid áttekintést. Ennek tanulmányozásával érdekes összefüggéseket fedezhet fel az Olvasó.

Az átlagos magyar vállalkozó számára is elérhető legnépszerűbb cégalapítási helyek előnyei-hátrányai a következők (részletesebb ismertetésüket lásd a függelékben):

Ciprus:

Előnyök:

  • -elérhető földrajzi fekvés
  • -magyar vállalkozói hagyományok
  • -kettős adózást kizáró egyezmény

Hátrányok:

  • -drága alapítás, fenntartás
  • -közismerten adóparadicsom
  • -nehézkes, elhúzódó alapítás
  • -kötelezően befizetett alaptőke
  • -könyvviteli kötelezettség
  • -viszonylag magas fenntartási költség
  • -a kettős adózást kizáró egyezmény értelmezési problémái.

Delaware:

Előnyök:

  • -olcsó
  • -nagyon gyors
  • -rugalmas
  • -az alapítók nem jegyeznek részvényt
  • -anonimitás biztosított névleges tisztviselők nélkül is
  • -rendkívül alacsony fenntartási költségek
  • -kiváló minőségű okiratok
  • -nagyon magas presztízs (amerikai cég)

Hátrány:

  • -USA piacon nem működhet

Man-sziget:

Előnyök:

  • -olcsó
  • -viszonylag gyors
  • -viszonylag alacsony fenntartási költségek

Hátrányok:

  • -gyengébb kivitelű papírok
  • -közismert adóparadicsom
  • -igazolások, hitelesítések lomhák

Írország:

Előnyök:

  • -viszonylag olcsó
  • -EK tagország
  • -nem közismert adóparadicsom

Hátrányok:

  • -az anonimitás csak más offshore helyen működő névleges tisztviselőkkel biztosítható
  • -igazolások, hitelesítések lomhák
  • -éves könyvviteli kötelezettség
  • -EK tagsága miatt bizonytalan ideig működik

3.2. Cégalapítás

Ebben a pontban a külföldi offshore cégek alapításának menetét részletezzük. A magyarországi devizakódex devizabelföldiekre vonatkozó szabályait a 6. Fejezetben tárgyaljuk.

3.2.1. Kihez forduljunk?

Ha új offshore céget akarunk létrehozni, energiánk nagy részét a megfelelő specialista megkeresésére kell fordítanunk. Ennek hatalmas jelentősége van a siker szempontjából. A kedvező ár reményében próbálkozhatunk közvetlenül külföldi ügynökségekkel is. Ezt a módszert csak kipróbált, referenciákkal rendelkező irodák esetében ajánlhatjuk jó szívvel. Ha nem vagyunk eléggé körültekintőek, magunkra vállaljuk annak a kockázatát, hogy referenciák és személyes kontaktus híján lelkiismeretlen vagy tapasztalatlan, ügyetlen társaságba botlunk. Az ilyen kudarc hosszú hónapokig elhúzódó alapítással, nem megfelelő dokumentumokkal, számtalan pluszköltséggel jár, de előfordulhat, hogy előre kifizetett pénzünket teljes egészében elbukjuk. Mindeközben pedig áll az üzlet.

Mivel professzionális szinten csak a közelmúltban indult meg ez a tevékenység Magyarországon, a hazai kínálat nem túl széles, és a színvonal is erősen ingadozó (ez az árakban is tükröződik). Hasonló körültekintéssel kell eljárnunk, mint a külföldi irodák esetén. Itt azonban hazai terepen mozgunk, könnyebben tudunk referenciákat szerezni, és balsiker esetén egyszerűbben tudjuk kárigényünket érvényesíteni.

Az irodák általában specializálódnak, így kínálatuk meglehetősen vegyes. Többnyire csak néhány országban kínálnak alapítást, de ezek közül is bizonyos adóparadicsomokat favorizálnak. Pl. van, aki főleg Cipruson, más inkább az USÁ-ban vagy a brit szigeteken rendelkezik jobb kapcsolatokkal, nagyobb tapasztalattal. Írásos ajánlatot is szoktak kiadni, de személyes beszélgetésre mindenképpen szükség van. A téma rendkívül bizalmas, ezért a szakértő bemutatkozása, ismertetése után alapos megfontolás eredményeként el kell döntenünk, hogy ajánlata számunkra kedvező-e.

A professzionális szakértő irodák a külföldi procedúra minden lépésénél bábáskodnak az ügyfél helyett, így annak nincs szüksége a közvetlen kapcsolatfelvételre a külföldi alapítókkal. A cég létrehozását külföldi irodák végzik a helyszínen az ügyfél instrukciói alapján, így annak nem szükséges az alapítás helyére látogatnia. Gyakorlatilag “kulcsrakészen” megkapja a szükséges papírokat.

3.2.2. A cégalapítás menete

Most vegyük sorra, hogy a cégalapítás milyen lépésekből áll, és ennek alapján milyen dokumentumokat kell kézhezkapnunk. A gyakorlatban szinte kizárólag részvénytársaságok alapítására van lehetőség. Ez alól csak néhány esetben van kivétel, pl. Liechtensteini alapítvány, tröszt, Wyoming és Utah LLC (Kft.) esetén.

Mivel az esetek túlnyomó többségében angolszász részvénytársaságokról van szó, most csak ezt a gyakorlatot vizsgáljuk tüzetesebben. Fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy az itt leírtakhoz képest országtól függően kisebb-nagyobb eltérések lehetnek.

Az angolszász országokban nem túlságosan elterjedt a pecsét használata. Ezért ne csodálkozzunk azon, hogy a kelet-európai bürokráciához szokott szemünknek szokatlanul egyszerű papírokat fogunk látni. Pl. a cég bejegyzését igazoló (amúgy is puritán kivitelű) okiraton csak egy tisztviselő olvashatatlan aláírása, vagy aláírásbélyegzője szokott szerepelni. Ha szép, pecsétes papírokra van valamiért szükségünk, ne mulasszuk el már a megrendeléskor ezt jelezni a szakértőnek. Némi felár ellenében nemzetközi hitelesítő okiratot kaphatunk, az ún. Apostille-t. Ez a dokumentum nem a csatolt iratot hitelesíti, hanem azt igazolja, hogy a kibocsátó jogosult ilyen irat kiadására.

Az USA és a brit jogot alkalmazó országok papírjai között jelentős eltérések vannak, ezért ezeket külön tárgyaljuk. Elsőként nézzük az amerikai papírokat:

ALAPÍTÓ OKIRAT (CERTIFICATE OF INCORPORATION)

A külföldi iroda biztosítja a rendszerint egy alapítót. Az eredeti alapító okiratot a megyei irattárban lefűzik, és csak a másolatát (gyakran faxos másolat) küldik ki az ügyfélnek, persze hivatalos igazolás kíséretében. Az igazolás egyrészt hitelesíti a másolatot, másrészt igazolja a bejegyzés megtörténtét és dátumát. Rendszerint az államtitkár (Secretary of State) bocsátja ki. Az alapító okirat tartalma:

  • -a cég neve
  • -maximális alaptőkéje (authorized capital)
  • -az alapító neve és címe
  • -a regisztrált képviselő neve és címe
  • -a cég tevékenységi köre

AZ ALAPÍTÓ GYűLÉS JEGYZőKÖNYVE

Mivel az USA cégeknek általában csak egy alapítójuk van, gyűlésről beszélni túlzás lenne, így ez az okirat az egyszemélyi alapítónak az alapító gyűlés nevében hozott határozatait foglalja össze (Unanimous Consent in Lieu of Organization Meeting of Incorporators). Lényege, hogy kinevezi az első menedzsmentet (rendszerint közvetlenül a magyar ügyfelet), melyre egyidejűleg ráruházza a cég jegyzésével, működtetésével kapcsolatos összes jogot (bankszámlanyitás, részvénykibocsátás, szerződéskötés, stb.). Ez az okirat eredeti, igazolja, hogy az ügyfél jogosult a cég nevében eljárni. A hivatalos nyilvántartásokban nem regisztrálják a tisztviselőket és a részvényeseket, ezért az igazgatók, tulajdonosok személye onnan nem deríthető ki. Az alapító jogosítványai ezzel megszűnnek.

Az USÁ-ban általában nem előírás, hogy az alapító részvényt jegyezzen, ezért az első menedzsment (a magyar ügyfél) egy alaptőke nélküli céget vesz át. Ennek megvan az az előnye, hogy nem kell bajlódni névleges tulajdonosokkal, nyilatkozatokkal és garanciákkal, továbbá a magyar devizajoggal sem kerülünk összeütközésbe. A magyar ügyfelek gyakran megelégszenek azzal, hogy nem tulajdonosai a cégnek, “csak” teljhatalmú menedzserei. Hátrányuk nem származik ebből, hiszen más, így az alapító sem szerzett tulajdonosi jogosítványt a társaságban.

ALAPSZABÁLY (BY-LAWS)

Az alapító az igazgató tanácsra bízza az alapszabály megalkotását, ezért csak egy jól felépített, részletes szövegtervezetet kapunk, melyet saját szánk íze szerint alakíthatunk.

CÉGNYILVÁNTARTÁS (CORPORATE RECORDS)

Egy műbőr vagy valódi bőr borítású, exkluzív kivitelű gyűrűs mappa, melyben helyet kapnak különböző nyomtatványok, az alapszabály tervezete, vízjeles levélpapírok a jegyzőkönyvek számára, vízjeles profi részvényjegyek, valamint a részvényregiszter.

TÁRSASÁGI BÉLYEGZő (COMPANY SEAL)

Az angolszász országokban a hivatalos okiratok, így pl. a részvények, jegyzőkönyvek hitelesítésére szárazbélyegzőt használnak (nálunk pl. a postán láthatunk ilyet). Erre a pecsétre mindenképpen szükség van.

Most vizsgáljuk meg a brit jogot alkalmazó adóparadicsomok dokumentumait (pl. Man-sziget)

ALAPÍTÓ OKIRAT (Memorandum of Association):

A külföldi iroda biztosítja az alapítókat. Rendszerint két alapítóra van szükség. Az alapítók lejegyzik a cég első részvényeit, általában egyet-egyet. Az alapítás aktusát az alapító okirat dokumentálja. Tartalma:

  • -a cég neve
  • -maximális alaptőkéje (authorized capital)
  • -az alapítók neve és címe
  • -a regisztrált képviselő neve és címe
  • -a cég tevékenységi köre
  • -lejegyzett részvények száma

ALAPSZABÁLY (Articles of Association):

A társaság működésének rendjét szabályozó okirat. Tartalma:

  • -részvénykibocsátás, átruházásának, bevonás stb. rendje;
  • -tisztségviselők választásának rendje;
  • -közgyűlés összehívásának rendje;
  • -határozathozatal módja;
  • -az igazgató tanács működésének rendje;
  • -felelősségi szabályok;
  • -társasági bélyegző használata stb.

BEJEGYZÉSI IGAZOLÁS (Certificate of Incorporation)

Ezt az ország cégbejegyzésre jogosult szerve (cégbíróság) bocsátja ki. Tartalmazza a cég nevét, a regisztráció dátumát és sorszámát.

RÉSZVÉNYEK ÉS ÁTRUHÁZÁSI BIZONYLATOK:

Ha az alapításkor történt részvényjegyzés, akkor a lejegyzett részvényeket is meg kell kapnunk. Ezek kivitele is igen változó, a profi, vízjeles részvénytől az egyszerűen fénymásolt (de eredeti aláírásokkal, szárazbélyegzővel ellátott) papírig minden lehet. Az angolszász gyakorlatban ez a “lazaság” megengedett, mivel ott nem a papír minősége, hanem az aláírások számítanak hitelesnek. A lejegyzett részvényekhez mellékelik a részvényátruházási nyomtatványokat is, melyeken a kedvezményezett neve és az átruházás dátuma üresen van hagyva. Ennek jelentőségét a névleges tisztviselők tárgyalásánál világítjuk meg.

AZ ALAKULÓ KÖZGYűLÉS JEGYZőKÖNYVE:

Tartalmi lényege, hogy az alapító tulajdonosok kinevezik az első igazgató tanács tagjait, vagyis a menedzsmentet. Az első igazgatók általában azonosak az alapítókkal.

CÉGNYILVÁNTARTÁS (Company Register, Company Ledger stb.)

Ez egy olyan mappa, melyben a részvénytársaság működtetéséhez szükséges űrlapok találhatók. Ezek a tisztviselők és részvényesek adatainak, a részvénykibocsátásoknak, átruházásoknak, jegyzőkönyveknek a belső nyilvántartására szolgálnak. Kivitele szállítótól (és ártól) függően az egyszerű fénymásolt papírhalmaztól a valódi bőrkötéses, vízjeles gyűrűsmappáig terjed.

TÁRSASÁGI BÉLYEGZő (COMPANY SEAL)

Azonos az amerikai papíroknál leírttal.

NYILATKOZATOK:

Magyar igazgatók esetén:

Amennyiben külföldiek az első igazgatók, és a magyar ügyfél azonnal át kívánja magára (illetve saját embereire) ruházni a menedzsmentet név szerint is, akkor az alábbiakra van szükség:

-lemondó nyilatkozat az első igazgatóktól (Letter of Resignation);

-garanciavállaló nyilatkozat, melyben az első igazgatók kijelentik, hogy lemondásukig a cég nevében semmiféle üzletet nem folytattak, elkötelezettséget nem vállaltak;

-bejelentési nyomtatvány, melyen a cég bejelenti a cégbíróságon az új igazgatók személyét. Ezt a nyomtatványt vissza kell küldeni a cégbírósághoz. Célszerű hitelesített másolatot kérni róla, mivel ezzel igazolhatja a magyar igazgató (pl. bankszámlanyitáskor), hogy a cég nevében jogosult eljárni.

Névleges igazgatók esetén:

Először tisztázzuk, miről is van szó! Az anonimitás érdekében elterjedt módszer az, hogy a cég haszonélvezője nem szerepel saját nevében sem igazgatóként, sem tulajdonosként a cégben. Helyette a hivatalos nyilvántartásokba csak az ő megbízottai: a névleges (nominee) igazgatók, tulajdonosok neve, címe kerül. Felmerül a kérdés, hogy mi a haszonélvező garanciája arra, hogy nem “játsszák ki” a névleges tisztviselők? Nos, a több évtizedes gyakorlat erre is kiérlelte a megoldást. A garancia kettős: Először is a névleges tisztviselő írásban garantálja (és ezért bíróság előtt felel), hogy kizárólag a haszonélvező utasításai szerint jár el. Másodszor, a névleges igazgató előre átadja a haszonélvezőnek dátum nélküli lemondó nyilatkozatát, tehát bármikor visszamenőleg leváltható. Továbbá a névleges tulajdonos átadja a haszonélvezőnek a formálisan tulajdonát képező részvényeket, valamint a dátum és kedvezményezett megjelölése nélküli átruházási nyilatkozatokat. Ennek megfelelően a névleges tulajdonos is bármikor, visszamenőleg kizárható a cégből.

Tehát névleges igazgatók esetén a szükséges papírok:

  • -dátum nélküli lemondó nyilatkozat a névleges igazgatóktól (Letter of Resignation);
  • -garanciavállaló nyilatkozat (Nominee Declaration), melyben a névleges igazgatók vállalják, hogy csak a haszonélvező (a magyar ügyfél) utasításai szerint járnak el a cég nevében;
  • -teljeskörű meghatalmazás (Power of Attorney), melyben a névleges igazgatók felhatalmazzák a haszonélvezőt (a magyar ügyfelet) mindenre, amire ők maguk jogosultak a cég nevében. Tehát szerződéskötésre, bankszámlanyitásra, hitelfelvételre és -nyújtásra, vásárlásra, eladásra stb. Ez az okirat feltétlenül szükséges pl. bankszámlák nyitásához.

Ugyanakkor a haszonélvezőnek is biztosítania kell a névleges tisztviselőket arról, hogy csak legális célokra használja fel a meghatalmazást, illetve hogy a saját hibájából bekövetkező károkért felelősséget vállal (Certificate of Indemnity).

3.2.3. Tulajdonviszonyok

Törzstőke

Az offshore cégek túlnyomó többsége részvénytársaság, és többnyire angolszász országokban, illetve függő területeken jegyzik be őket. Az angolszász társasági jogban a részvénytársaságoknak általában nincs minimális alaptőke előírásuk (ellentétben az európai, főként német jogot követő pl. magyarral, ahol minimum 10 millió forint a lejegyzett alaptőke). Adott illeték fejében maximális alaptőkét határoznak meg, melynek megfelelő névértékű vagy számú részvényeket a részvénytársaság kibocsáthat.

A liechtensteini alapítványok és intézetek minimális alaptőkéje 30000 CHF, a részvénytársaságoké 50000 CHF. Cipruson minimum 2000 GBP befizetett alaptőkével alapítható cég. További adatok a függelékből megtudhatók.

Részvényesek

Mint minden cégben, az offshore cégben is a tulajdonosok gyakorolják a döntéshozó hatalmat. ők rendelkeznek a menedzsment kijelöléséről, a kívánatos üzletpolitikáról, konkrét üzletekről, hitelekről, tőkeemelésről, -csökkentésről, beruházásokról, felvásárlásokról, beolvadásról, a nyereség felhasználásáról stb., egyszóval mindenről.

A részvénytársaságban a tulajdoni hányadot, az üzletrészt a részvények testesítik meg. A gyakorlatban az offshore cégek alapításukkor az USÁ-ban egyáltalán nem, a brit jogmintát követő területeken rendszerint két részvényt bocsátanak ki.

Az USA cég alapítója az alapítást követően kijelöli a menedzsmentet, általában közvetlenül a magyar ügyfelet, és a részvénykibocsátási jogot is ráruházza. Magyarán, az igazgató akár a saját nevére is lejegyezhet annyi részvényt, amennyit szükségesnek lát a teljes rendelkezési jog érvényesítésére.

A brit jogmintát követő területeken bejegyzett cég két első részvényét az alapítók jegyzik le, melynek rendelkezési jogát átadják a megrendelőnek, aki szabadon átruházhatja azokat akár saját magára is. A további részvénykibocsátások ugyancsak a haszonélvező ügyfél elhatározása alapján történhetnek.

3.3. Működtetés

A cég működtetése az offshore jelleg miatt csak az alapítás helyén kívül folytatható, ezért nem szükséges sohasem odautazni. Mivel a cég bankszámlái a világon bárhol, tehát elvileg Magyarországon is lehetnek, azok kezelése sem igényel külön utazgatást. Az évente előírt adó- illetve jelentési kötelezettségnek postai úton lehet eleget tenni.

E pontban csak a cég jogi egzisztenciájának folyamatos biztosítását vizsgáljuk, az üzleti tevékenységre a későbbi fejezetekben térünk ki.

Vegyük sorra, hogy milyen teendői -és ezekkel kapcsolatos költségei- vannak egy offshore cégnek évente?

Kötelező teendők:

a. Szinte minden államban kell évente egyszer valamilyen fix adót, illetéket fizetni. Erről a 2. fejezetben szóltunk részletesebben, továbbá a függelékben sok adóparadicsomnál konkrét adatokkal szolgálunk.

b. A regisztrált iroda és képviselő fenntartása. Az offshore cégek menedzsmentje -a dolog jellegéből adódóan- általában az “anyaországtól” távol működik. Többnyire nem is kell az anyaországban bejelenteni, hogy kik az igazgatók, és hol vannak. Azért, hogy a hivatalos állami szervek az adózással kapcsolatos ügyekben megtalálják a céget, minden adóparadicsomban előírják, hogy regisztrált irodát és képviselőt kell fenntartani. Ez a képviselő tartja a kapcsolatot a menedzsmenttel, számukra különböző szolgáltatásokat teljesít, valamint gondoskodik az adó határidőre történő beszedéséről és megfizetéséről.

Opcionális költségek:

c. Irodaszolgáltatások díja. Pl. hivatalos igazolások, hiteles másolatok beszerzése, titkársági szolgáltatások, telefon, telefax, posta továbbítás stb.

d. Könyvvitel díja. Bizonyos országokban (pl. Ciprus, Írország, Liechtenstein) könyvviteli előírások is vannak, ehhez helyszíni könyvelőt, alkalmasint adószakértőt kell igénybevenni.

e. Névleges (nominee) igazgatók, tulajdonosok díja. Az ilyen tisztviselők alkalmazásáról a 3.2.2. pontban szóltunk.

3.4. A cégek megszünése

Az offshore cégek megszűnésének számos módja van, melyek nagymértékben függnek a bejegyzés helyétől. A legfontosabbak a következők:

a) Nem fizeti meg az éves állami adókötelezettséget. Ez esetben általában azonnal felfüggesztik a céget, és bírsággal, késedelmi pótlékokkal sújtják. Amennyiben huzamos ideig (pl. egy évig) sem egyenlíti ki a hátralékát, törlik a cégjegyzékből.

b) Nem fizeti ki a regisztrált képviselő és iroda fenntartási díját. Ennek következtében a regisztrált képviselő jelzi a cégbíróságon, hogy a továbbiakban lemond erről a funkciójáról. Mivel a regisztrált képviselő és iroda fenntartása törvényi előírás, a cégbíróság vár egy ideig, hogy a cég pótolja-e a hiányt. Amennyiben hosszabb távon (pl. 3 hónapig) nem történik meg a pótlás, a céget törlik a cégjegyzékből.

c) A cég kérelemmel fordul a cégbírósághoz, hogy töröljék a cégjegyzékből. Ilymódon viszonylag rövid idő alatt megszűnik a cég. A dolog szépséghibája, hogy az ilyen eljárás díja megközelíti, sőt sok esetben meghaladja az alapítás költségeit.


Honlapunk az Adóparadicsom II. könyv 1994-es kiadásán alapul, a közreadás kizárólagos célja, hogy segítsük az eligazodást az offshore technikák világában. Ez az információ nem minősül semmiféle tanácsadásnak, a gyakorlati alkalmazás előtt kérje ki adószakértője, ügyvédje tanácsát. A könyv, illetve a honlap információinak felhasználásából eredő esetleges károkért semmiféle felelősséget nem vállalunk!

Vélemény, hozzászólás?

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás