4. Mire jó egy offshore cég?

Egy offshore cégből több minőségben is lehet hasznot húzni. A cég haszonélvezője lehet az igazgató, a tulajdonos, vagy az anonim tulajdonos. Az ilyen személy előnyei kézenfekvőek: teljes rendelkezési joggal bír egy olyan cégben, melynek adóterhei minimálisak, senki nem lát bele az üzleti könyveibe, vagyona biztonságban van.

Mivel a magyar jogszabályok korlátozzák a külföldi tulajdonszerzést (lásd 6. fejezet), a magyarok általában nem szereznek saját nevük alatt üzletrészt cégükben. Ez fából vaskarikának tűnik, azonban erre is megvannak a megoldások, melyeket részletesen a 3.2.és a 6. fejezetekben tárgyalunk.

4.1. Adócsökkentés

Ebben a fejezetben könnyen érthető áttekintést szeretnénk adni az offshore cégek alkalmazásáról, ezért a leírt eljárások leegyszerűsítettek és gyakran igen sematikusak lesznek. A módszerek magyarországi felhasználására itt nem térünk ki. A 6. fejezetben kiderül majd, hogy a gyakorlatban mi mindenre kell figyelniük a felhasználóknak, hogy a hazai jogszabályoknak eleget tudjanak tenni.

4.1.1. Nyereségadó csökkentése

Az egyik legnépszerűbb felhasználása az adóparadicsomokban bejegyzett offshore cégeknek az anyaországban magas vállalati adóterhek csökkentése. Nem véletlen tehát, hogy a legtöbb offshore céget olyan országok állampolgárai jegyeztetik be, ahol ezek a direkt elvonások meglehetősen magasak. A vállalati nyereségadó közvetlen (az esetek többségében lineáris) kapcsolatban áll a képződő vállalati nyereséggel. Ezt a nyereséget kell átcsoportosítani az alacsony – vagy éppen nulla – adózású adóparadicsomba. A vállalati nyereséget egyrészt az árbevétel oldaláról (bevételi oldal), másrészt a ráfordítások és költségek oldaláról (kiadási oldal) lehet befolyásolni. Adózási szempontból a tulajdonosi érdek nyilvánvalóan azt diktálja, hogy az anyaországban tevékenykedő cég bevételi oldala a lehető legkisebb legyen, a kiadási oldal pedig a lehető legnagyobb.

Egy egyszerű példa segítségével nézzük először, hogyan növelheti a kiadási oldalt egy magas adózású országban bejegyzett cég adóparadicsomok segítségével. Akiket részletesebben érdekel az eljárás, a 2. és 3. példán jobban nyomon követhetik a folyamatot először egy bevételi oldal csökkentési, majd pedig újra egy kiadási oldalt növelő eljárás példáján keresztül.

1.Példa import a kiadási oldal növelésével

Offshore cég nélkül:

A NONAME Kft. vásárol Hong Kongban vízhatlan hamutartót 100 Ft-nak megfelelő valutáért, a vételárat banki átutalással egyenlíti ki a hongkongi cég számlájára. Ezt az igen keresett terméket Magyarországon 200 Ft-ért tudja értékesíteni, tehát 100 Ft nyereséget realizál, amely után 36%, azaz 36 Ft nyereségadót fizet, így adózott eredménye 64 Ft.

Offshore céggel:

A NONAME Kft. tulajdonosai merő véletlenségből egyúttal haszonélvezői egy adóparadicsomi cégnek, a TAXTOMATO Ltd.-nek, amely bankszámlát vezet egy bécsi bankban. Most a TAXTOMATO Ltd. vásárolja meg 100 Ft-ért a vízhatlan hamutartót Hong Kongból, majd továbbadja azt a NONAME Kft-nek megemelt, mondjuk 160 Ft-os áron. A NONAME Kft. bankszámlájáról ezúttal természetesen a TAXTOMATO Ltd. bécsi számlájára fizet. A piac értékítélete szerint továbbra is 200 Ft eladási áron forgalmazza a terméket, vagyis 40 Ft nyereséget realizál, amely után a nyereségadó 14,4 forint, tehát az adózott eredmény 25,6 Ft. A TAXTOMATO Ltd. bankszámláján 60 Ft nyereség képződött (valutában), amely hazájában nem adóköteles. Az összesített nettó eredmény tehát 85,6 Ft.

2.Példa export a bevételi oldal csökkentésével

Offshore cég nélkül:

A NONAME Kft. saját gyártású csavarokat, szegecseket és egyéb kötőelemeket exportál az Egyesült Királyságba, ahonnan éves szinten 10 millió forint árbevétele származik. A kiszállított árukészlet közvetlen önköltségen nyilvántartott értéke 7 millió forint. Ekkor – az üzemi általános, értékesítési, igazgatási stb. költségektől eltekintve – a társaság által realizált nyereség 3 millió forint, amely után 36%, azaz 1,08 millió forint társasági nyereségadót kell befizetni az államkasszába. A vállalkozás adózott eredménye tehát 1,92 millió forint lesz.

Offshore céggel:

A NONAME Kft tulajdonosai egyúttal haszonélvezői a man-szigeti TAXTOMATO Ltd.-nek. A NONAME Kft. eladja árukészletét a man-szigeti cégnek – angliai szállítással – viszonylag nyomott, 7,1 millió forintnak megfelelő devizáért. A TAXTOMATO Ltd., mivel az áru piaci megítélése nem változott, továbbra is 10 millió forintot kap a brit vevőtől. A Man-szigeti cégben -devizában- keletkező 2,9 millió forintos árbevétel adómentes, a Magyarországon keletkező 100.000 forint nyereség után a vállalkozás kifizet 36.000 forintnyi társasági nyereségadót, tehát 64.000 forint adózott nyereséget produkál. Az összesített nettó nyereség 2.964.000 Ft. Az adómegtakarítás mértéke az előző változathoz képest 2.964.000-1.920.000=1.044.000 forint, ami a teljes árbevétel több, mint 10%-a. Természetesen, ha azt is figyelembe akarjuk venni, hogy a tulajdonosok esetleg osztalék formájában kiveszik a nyereséget a vállalkozásból, a tényleges megtakarítás még magasabb lehet, hiszen – ahogy az a következő fejezetből ki fog derülni – a Man-szigeten keletkező nyereség felhasználásakor nem feltétlenül kell forrásadót fizetni.

Most vizsgáljuk meg egy kissé tüzetesebben az 1. Példában leírt, a gyakorlatban legelterjedtebb módszer következményeit. Az emelt árú import a kiadási oldalt növeli ugyan, ám ebben az esetben számolnunk kell a behozatalt terhelő vámok, statisztikai- és vámilletékek, esetleges fogyasztási adók, stb. összegének arányos növekedésével is. Az alábbi ábra bemutatja, hogy 36%-os társasági nyereségadó teher mellett mekkora megtakarítást lehet maximálisan elérni az offshore cégek használatával különböző vámtételek és árrések esetén. Az oszlopok magassága azt jelzi, hogy különböző vámtételek esetén (vám+statisztikai+vámilleték) az alkalmazott árrés függvényében mekkora a beszerzési árhoz viszonyított nettó adómegtakarítás.

3.példa a kiadási oldal növelésének hatása import esetén

Offshore cég nélkül:

A vásárolt áru import ára 100 forint, ami Magyarországon 200 forintért értékesíthető. Ha feltesszük, hogy a behozott terméket összességében 25% vámköltség terheli, a könyvekben szereplő bekerülési érték 125 forint lesz. Ekkor az alkalmazott árrés: 200/125 = 1,6 azaz 60%. A társasági adó alapja 75 forint, mértéke 27 forint (itt is eltekintettünk az egyéb költségektől).

Az összes járulékos költség tehát: 125+27=152 forint, a tiszta nyereség 48 Ft.

Offshore céggel:

Az árut ekkor a man szigeti cég számlázza, mégpedig 160 forintnak megfelelő valutáért. A fizetendő vámköltség 40 forint, tehát a teljes bekerülési érték megegyezik az eladási árral, nyereség nincs. Következésképpen adót nem kell fizeti (még minimumadót sem, hiszen a korrigált nettó árbevétel is nulla). A teljes nyereség 60 Ft, mely adómentesen képződik a TAXTOMATO Ltd. devizaszámláján. Így a nettó megtakarítás 12 forint, a beszerzési ár (100 Ft) 12%-a, amit az ábrán a nyillal jelölt oszlop is mutat.

Az előző klasszikusnak mondható példa továbbfejlesztésével, finomításával persze számos további lehetőség is kínálkozik a kiadási oldal növelésére, amelyeket külkereskedőkön kívül más is sikerrel alkalmazhat. Például ha az anyaországban tevékenykedő cég névhasználati díjat, franchise jutalékot, licence díjat fizet egy offshore cégnek. További lehetőségeket biztosít az adóalap csökkentésére különböző tárgyi eszközök import lízingje ill. haszonbérleti szerződés formájában történő bérbevétele. Amennyiben az offshore cég hitelt nyújt az anyaországban tevékenykedő partnerének, a számára fizetendő kamat szintén csökkenti az adóalapot.

4.1.2. Forrásadó csökkentése

Miután a vállalkozás a lehető legkevesebb adót kifizette az év során képződött nyereségéből, azt a nyereséget, amit nem kíván forrásbővítésre használni – azaz amit a részvényeseinek osztalék címén kifizet – újabb, ún. forrásadó terheli. A legtöbb nyugati országban – hazánkkal ellentétben – a forrásadó nem vagy nem csak személyi jövedelmi kategória, azaz a vállalatok is megfizetik a más vállalkozásból származó tőkejövedelmük után. Forrásadó terhüket elsősorban azok a nagyobb multinacionális cégek tudják sikerrel optimalizálni, amelyek komolyabb tőkéket mozgatnak a világban.

A lehetőséget egy rövid példán keresztül szemléltetjük: Egy osztrák cég Japánban kíván leányvállalatot létrehozni termékei hatékonyabb elosztása érdekében. Ha ezt közvetlenül teszi meg, a Japánban keletkező, s Ausztriába repatriált nyereségét 20% forrásadó fizetési kötelezettség terheli. Amennyiben azonban egy Kft-t alapít Magyarországon (a felesleges és költséges devizakonverziók elkerülése végett például vámszabad területi státuszú Kft-t), aminek 100%-ban tulajdonosa, s ezen keresztül fektet be a felkelő nap országában, az érvényben lévő kettős adóztatást elkerülő egyezmények értelmében a Japánból Magyarországra fizetett osztalékot csupán 10% forrásadó terheli. Mivel a Magyarországról Ausztriába kifizetett osztalék adómentes, látható, hogy az ügyleten az osztrák cég 10%-ot nyert, ami nagyobb tételek esetén komoly megtakarítást jelenthet.

4.1.3. Jogdíj, szabadalom, védjegy

Azok, akik valamilyen szabadalom, védjegy, bejegyzett márka felett rendelkeznek, azok hasznát húzzák – akár cégként, akár magánszemélyként – hazájukban gyakran igen tekintélyes adófizetési kötelezettségük keletkezik. Viszonylag széles körben alkalmazott eljárás az, amikor az ilyen – az adóztató ország területéhez nem kötött – immateriális javak tulajdonosai azok hasznosítási jogát, tulajdonjogát – esetleg csak egy jelképes összegért – egy offshore cégnek ill. holdingnak átadják. Az átadás után ezekből származó bevételek, hasznosításuk kapcsán keletkező jogdíjak az offshore cégnél adómentesen jelennek meg, míg az eredeti haszonélvező csak a vásárló által fizetett -jelképes- vételár után adózik le.

4.2. Vagyonvédelem

A különböző adócsökkentési felhasználásokon kívül másra is használhatók az adóparadicsomi cégek. Speciális konstrukciók léteznek például arra az esetre, ha valamely vállalkozás, vagy személy vagyonát az üzleti kockázat alól ki akarjuk vonni, illetve ha a haszonélvező tulajdonos személyét a lehető legnagyobb titokban kívánjuk tartani.

E célokat szolgálják a holdingok, trösztök (trust) illetve speciális (pl. családi) alapítványok. Működésük lényege, hogy meglevő vállalatok illetve személyek vagyonukat beviszik egy ilyen szervezetbe. A szervezetet külső vagyonkezelők (trustee) irányítják, kizárólag a haszonélvező tulajdonosok utasításai szerint. Ilyenformán a konkrét vagyon, illetve vállalatok tulajdonosaként egy szervezet jelenik meg, a haszonélvezők személye teljesen anonim marad.

Például egy liechtensteini Stiftung vagy Trust kezelésére bízott magánvagyonhoz a tulajdonoson kívül senki nem tud hozzáférni, az akár egy jogerős bírói ítélettel, vagyonelkobzással szemben is védett maradhat. Különösen igaz ez akkor, ha a vagyonról a tulajdonosán kívül más nem is tud. Válás esetén például a vagyonmegosztás nyilván nem vonatkozik – nem vonatkozhat – egy offshore cég vagyonára.

A gyakorlatban az összes angolszász adóparadicsomban lehet trösztöt létrehozni -pl. más adóparadicsomokban működő cégek tulajdonlására-, azonban hallatlanul kifinomult jogrendszere miatt Liechtenstein az ilyen működés klasszikus terepe (részletesebben lásd a függelékben).

4.3. Presztizs cég

Bizonyos adóparadicsomi helyszínek földrajzi elhelyezkedésük vagy egyéb előnyeik miatt alkalmasak presztizs feladatok ellátására is. Például sok kelet-európai offshore üzletember előnyben részesíti az Egyesült Államokbeli helyszíneket (ld. Delaware, Nevada, Utah ill. Wyoming címszó alatt). Hasonlóképpen előszeretettel bérelnek meglevő offshore cégük számára presztizs irodacímet New Yorkban vagy Londonban. E törekvés végül is érthető, hiszen üzleti tárgyalásokon sokkal jobb benyomást kelt a névjegyen egy irodacím a Bond Streeten, mint mondjuk a moszkvai Kalinyin sugárúton, vagy Nassauban a Bahamákon.

4.4. Offshore bankok, biztosítók

A hagyományos értelemben vett cégeken kívül, amelyek legfőbb előnye, hogy takarékosan bánnak a nyereségadóval, sok adóparadicsomban lehetőség van offshore bankok és biztosítók alapítására. Az ilyen helyszíneken bejegyzett biztosítók többnyire un. captive (korlátozott) státusszal bírnak, amelyet főleg nemzetközi ügyletekkel foglalkozó cégek ill. cégcsoportok hoznak létre egy-egy speciális ügylet biztosítására ill. viszontbiztosítására. Az adóparadicsomokban létrehozott biztosítók fő előnye az adómentességen kívül az, hogy segítségükkel az alapítók egy sor pénzügyi, befektetési és biztosítási korlátozástól szabadulnak meg, aminek esetleg hazájukban meg kellene felelniük. Az offshore biztosítók fő helyszínei a Bermudák, Bahamák, Holland Antillák, Kajmán szigetek, Man szigete és Luxemburg.

Az adóparadicsomokban alapvetően két fajta bank létezik, az “A” és a “B” vagy ahogy más helyszíneken nevezik, az unrestricted (korlátozás nélküli) és a restricted (korlátozott) jogosítvánnyal rendelkezők. A bankokra vonatkozó konkrét szabályozások alapelveiket tekintve nagyon hasonlítanak egymásra. A korlátozott engedéllyel rendelkező bankok kizárólag területen kívüli tevékenységet végezhetnek, s az esetek többségében képviseletüket is csak egy regisztrációs iroda vagy megbízott látja el. Ennél tágabb kört ölelhet fel az “A” kategóriájú bankok tevékenysége, hiszen ők gyakran már helyi cégekkel is foglalkozhatnak. Természetesen ez utóbbiaknak szigorúbb feltételeknek kell megfelelniük (magasabb alaptőke követelmény, esetleges tartalék szabályozások), s magasabb évi fenntartási díjat is fizetnek. Az offshore bankok előnye – hasonlóan a biztosítókhoz – nem csupán a minimális és gyakran nyereségtől független adózásban rejlik, hanem a rájuk vonatkozó törvényi szabályozás és követelményrendszer engedékenységében is. Ezeken a helyszíneken rendszerint nincs vagy minimális a tartalékráta képzési kötelezettség, mód van lejárat átcsoportosításra (maturity transfer) stb., amelyek kétségtelenül veszélyesebbé, de egyúttal rugalmasabbá teszik az üzletágat és – ami a lényeg – jövedelmezőbbé.

Legkedveltebb offshore bankközpontok: Anguilla, Nauru, Kajmán szigetek, Bahamák, Turks & Caicos szigetek, St. Vincent, Vanuatu stb. Ezenkívül néha hallani egy olyan államról (Dominion of Melchizedek) is, amely ugyan fizikailag nem létezik, de pl. konzulátusa van az Egyesült Államokban, s rendkívül olcsón ($10.000-től) és kedvező feltételekkel lehet ottani bejegyzésű offshore bankhoz jutni. Természetesen az adóparadicsomi offshore bankok esetében különös óvatossággal kell eljárni a helyszín, a szakértő és egyéb körülmények megválasztásával kapcsolatban.

A 70-80-as években a karibi szigeteken végigsöprő bank és pénzmosási botrányok óta az adóparadicsomokban bankok és biztosítók alapításakor általában kérik a haszonélvező tulajdonosok, tisztségviselők részletes adatait, referenciáit, üzleti tervét és egyéb kimutatásokat. A szokásos eljárás szerint az adóparadicsomban megalapított offshore bank egy pénzügyi központban (pl. London) képviseletet nyit, s ezen az irodán keresztül bonyolítja nemzetközi tranzakcióit.

4.5. Egyéb lehetőségek

Ahogy az az eddigiekből is kiderült, az adóparadicsomok felhasználási lehetőségei igen szélesek. Ebben a fejezetben két olyan alkalmazásról írunk, amelyekről szinte mindenki tud, de hátterét csak kevesen ismerik.

Több adóparadicsomi helyszín lehetőséget nyújt hajók és repülőgépek olcsó regisztrálására is. Mindenki előtt ismertek a hihetetlenül nagyméretű libériai, panamai vagy ciprusi kereskedelmi flották, de például egy egyesült államokbeli delaware-i cég tulajdonát képező hajó helyi regisztrálása sem kerül többe $5-$45-nál (a hajó méretétől függően). A külföldi regisztráció másik nagy előnye, hogy a vámköltségek nagy része ezzel az eljárással megtakarítható. Hasonló a helyzet a repülőgépek esetében is. A Magyarországon tevékenykedő repülőgép disztribútorok szinte kivétel nélkül külföldön regisztrált (többnyire amerikai) gépeket kínálnak eladásra, így spórolnak milliós nagyságrendű summát vevőiknek.

Az adóparadicsomok igen érdekes felhasználásával találkozhat az olvasó, ha belelapoz bármelyik magazinba. Külföldi horoszkópok, nyereményjátékok vagy éppenséggel erotikus telefonszámok tömegét hirdetik manapság. A szolgáltatás működési elve igen egyszerű. Az adóparadicsomok egyikében (pl. Anguilla, Bahamák, Bermuda stb. 00-1-809-…) bejegyzett offshore cég bérelt telefonszámára irányuló hívásokat – a digitális technikának köszönhetően – egy magyarországi számra irányítják, ahol a magyar kezelőszemélyzet magyarul áll a telefonáló rendelkezésére (percenként minimum 150 forintért).

A szolgáltatás miatt nem kellene adóparadicsomban lévő telefonvonalat használni, erre az adómentesség érdekében van szükség.


Honlapunk az Adóparadicsom II. könyv 1994-es kiadásán alapul, a közreadás kizárólagos célja, hogy segítsük az eligazodást az offshore technikák világában. Ez az információ nem minősül semmiféle tanácsadásnak, a gyakorlati alkalmazás előtt kérje ki adószakértője, ügyvédje tanácsát. A könyv, illetve a honlap információinak felhasználásából eredő esetleges károkért semmiféle felelősséget nem vállalunk!

Vélemény, hozzászólás?

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás