5. Az adóparadicsomban lecsapódó jövedelem felhasználása

Az egész könyv kulcskérdése ez. Hiszen mi más lenne a célunk az offshore cégekkel, mint hogy személyes hasznunkat érvényesítsük?! Az előző fejezetben megvilágítottuk, miként juttathatjuk offshore cégünket jövedelemhez. Minden társaság nyeresége saját vagyonát növeli. Ez a vagyon természetesen egyúttal a társaság haszonélvező tulajdonosainak vagyona is. Ameddig a cégben tartjuk, nincs semmi probléma. Ha ki akarjuk vonni a cégből, akkor már szétágaznak a dolgok.

Az adóparadicsomi cégben keletkezett jövedelmet több módon is kivonhatjuk onnan, de bármelyiket is használjuk, nem árt a hazai jogszabályok alapos ismerete, ha nem akarunk magunknak kínos meglepetéseket.

Alkalmazotti jövedelem, igazgatói honorárium:

Amennyiben személyes jövedelemként kiveszünk pénzt (pl. igazgatói honoráriumként) a cégből, az személyes jövedelmünk részévé válik, ami természetesen adóköteles, külföldről származó jövedelemnek minősül, és mint ilyen, jelenleg nem részesül kedvezményben. Megjegyzendő, hogy az olyan országokban létesített offshore cégek esetében, amelyekkel van Magyarországnak kettős adóztatást elkerülő egyezménye, bizonyos esetekben idehaza nem kell az ilyen jellegű jövedelem kivét esetében adózni (pl. a ciprusi igazgatótanácsi térítés Cipruson jóval kedvezőbb mértékben adózik).

Osztalék:

Ha osztalék címén veszünk fel pénzt, akkor a külföldről származó osztalék szabályai érvényesülnek. Erre csak akkor van lehetőségünk, ha saját nevünk alatt (tehát nem névleges tulajdonosok alkalmazásával), devizahatósági engedéllyel tulajdonosként szerepelünk a vállalatban. A tőkejövedelem formájában kivont jövedelem az előbbinél jóval kedvezőbb helyzetbe juttatja a haszonélvező tulajdonost, hiszen igaz ugyan, hogy az így megszerzett jövedelem is személyi jövedelemadó köteles, azonban ezt a többi jövedelemmel összevonni nem kell, s az erre kiszabott adó mértéke is kedvezőbb. Különböző egyezmények módosíthatják a fizetendő adó mértékét.

Közvetett haszon:

A cég haszonélvezőiként legkedvezőbben úgy juthatunk nyereséghez, ha nem személyes vagyonunkat gyarapítjuk, hanem a cég nevére vásárolunk vagyontárgyakat (pl. üzletrészt, részvényt, ingatlant, autót, hajót, termelőeszközt, stb.), illetve a cég számlájára vásárolunk repülőjegyet, szállodai szobát stb. Annak sincs akadálya, hogy az offshore cég fizesse tanulmányútjainkat, klubkártyáinkat, esetleg baleseti vagy elérési (élet-, nyugdíj kiegészítő) biztosításainkat stb.

Áttételes megoldás

További lehetőséget kínál az ún. Trustok, Stiftungok (ld. Liechtenstein) közbeiktatása. Ezek a lichtensteini társasági formák hasonlatosak a magyar alapítványokhoz, azonban ellentétben velük, támogathatnak személyeket, valamely konkrét célt, sőt meghatározhatják a haszonélvezők körét is. A probléma itt is ugyanaz, mint az első esetben, nevezetesen, hogy a magyar haszonélvező külföldről kapott jövedelme összevonásra kerül a többi jövedelmével, s így viszonylag magas adókulcs alapján adózik le.


Honlapunk az Adóparadicsom II. könyv 1994-es kiadásán alapul, a közreadás kizárólagos célja, hogy segítsük az eligazodást az offshore technikák világában. Ez az információ nem minősül semmiféle tanácsadásnak, a gyakorlati alkalmazás előtt kérje ki adószakértője, ügyvédje tanácsát. A könyv, illetve a honlap információinak felhasználásából eredő esetleges károkért semmiféle felelősséget nem vállalunk!

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás