Kérdések és válaszok

Kell-e, és mikor az offshore cégnek belföldön adószámot kérni?

Az offshore cégnek Magyarországon akkor kell adószámot kérnie, ha a hatályos jogszabályok szerint külföldi vállalkozónak minősül, azaz belföldön telephelyet tart fenn. Amennyiben külföldi szervezetnek minősül (nincs belföldön telephelye, de árbevétele származik Magyarországról), nem kell adószámot kérnie. Az esetleges adókötelezettségének a magyar partnere adólevonással tesz eleget.

Nyithat-e egy külföldi offshore cég Magyarországon bankszámlát?

Elméletileg a világon mindenütt nyithat, a felkeresett banknak joga eldönteni, hogy nyit-e az adott cég számára, vagy sem.

Man szigetére érvényesek az Egyesült Királyság kettős adózást elkerülő egyezményei?

Nem.

Vannak-e hátrányai egy offshore vállalkozásnak?

Az offshore vállalkozásnak, mint minden másnak, lehetnek hátrányos oldalai is. Vegyünk ezek közül sorra néhányat:

a) Nagy jelentősége van annak, hogy kellő körültekintéssel válasszunk “anyaországot”. Sok adóparadicsomnak (pl. Bahama, British Virgin Islands, Ciprus, Gibraltár, Jersey és Guernsey, Liechtenstein, Panama) van egy bizonyos “mellékíze”. A nemzetközi üzleti gyakorlatban az ilyen helyeken bejegyzett cégeket sokszor gyanakvás kíséri. A közismerten adóparadicsomi cégekkel kapcsolatban álló vállalatokat bizonyos országokban (pl. Németország) az adóhatóság a szokásosnál alaposan megvizsgálhatja.

b) A tranzakciók elbonyolódhatnak, pl. szükség lehet vámszabad területek, külföldi irodaszolgáltatások, szakértők igénybevételére, s ez pluszköltséggel jár.

c) A nemzetközi üzleti tranzakciók során előforduló jogi problémák (minőségi kifogások, nemfizetés stb.) kezelése nehezen megoldható.

Offshore cég magyarországi banknál vezetett számlájába betekintést nyerhet-e valamelyik magyar hivatal?

Csak bűncselekmény alapos gyanúja esetén speciális engedéllyel.

Az offshore cég Magyarországon végez kereskedelmi tevékenységet, de nyeresége külföldön keletkezik. Köteles-e Magyarországon adót fizetni?

Amennyiben a kereskedelmi tevékenységét egy magyarországi telephely útján végzi, akkor igen. Egyébként nem. Ne felejtsük el, hogy a vezetés helye telephelynek minősül!

Akkor is kell devizahatósági engedély, ha a magyar szervezet ill. magánszemély alapítványt vagy más nonprofit szervezetet akar külföldön alapítani?

Mivel tőkekivitellel jár, a jelenleg hatályos devizakódex szerint ez is engedélyköteles.

Az offshore cég által a magyar részvényeseknek fizetett osztalékot fel kell-e ajánlani a Magyar Nemzeti Banknak megvételre?

Igen.

Az offshore cég külföldi bankszámlát nyit. Keletkezik-e a az adott országban a cégnek adófizetési kötelezettsége, ha a bevételeit rendszeresen erre a bankszámlára utaltatja át?

Mivel a bankszámla helye nem minősül telephelynek, a kamatok után fizetendő esetleges forrásadón kívül más adó nem terheli a céget.

Milyen adóterhek és jövedelmek mellett éri meg offshore céget alapítani?

Mivel a legtöbb helyszínen a tényleges adókulcs nulla, a fenntartással járó fix költségek döntik el, érdemes-e offshore céget alapítani. Nyilván akkor van értelme az egész “játéknak”, ha a megtakarítható adó jóval nagyobb, mint a kifizetendő fenntartási költségek. Minthogy a különböző adóparadicsomoknak különböző költségvonzatuk van, erre konkrét választ nehéz adni.

Van-e az offshore cégeknek társadalombiztosítási kötelezettsége?

Amennyiben a cégnek Magyarországon nincs telephelye, s alkalmazottat sem tart, természetesen nincs ilyen kötelezettsége.

Ha az offshore cég Magyarországon külföldi állampolgárt foglalkoztat, a Társadalombiztosítási törvény 119/D paragrafusa alapján lehetőség van annak egészségügyi biztosítására. A magyar állampolgárok után fizetett járulék megegyezik a magyar munkáltató által is fizetendő összeggel.

Egy offshore cég létrehozhat-e Magyarországon vegyesvállalatot?

Igen. Ebben a tekintetben nincs különbség offshore és nem offshore cégek között, ugyanazok a szabályok érvényesek az offshore cégre is, mint minden egyéb külföldi befektetőre.

Milyen nyilvántartásokat, könyveket kell vezetnie az offshore cégnek?

Mivel az offshore cég külföldön van bejegyeztetve, az ottani előírások az irányadók. Ha a helyi szabályozás nem teszi kötelezővé (a legtöbb helyen ez a helyzet), semmilyen nyilvántartást nem kell vezetni. Az persze más kérdés, hogy ha a tulajdonos szereti tudni, “hogy áll”, ezért valamiféle saját feljegyzést többnyire mindenki használ. Amennyiben a cég telephellyel bejelentkezik a magyar adó hatálya alá, természetesen a hazai előírásoknak megfelelően kell vezetnie a könyveit.

Egy engedélyezett, magyar tulajdonú külföldi vállalkozás a nyereségéből szeretné finanszírozni további külföldi befektetéseit. Megteheti ezt közvetlenül vagy csak a már ismert engedélyezési procedúra megismétlésével?

Itt ellentmondás van a devizakódexben. Általános szabály, hogy az osztalékot haza kell hozni, azt forintosítani kell, majd újra kérni az engedélyt. A kinti adózás előtti nyereségből finanszírozott bővülés nem feltétlenül engedélyköteles.

Lehet-e az offshore cégekről információt szerezni?

Természetesen lehet, bár a beszerezhető információk mennyiségét és jellegét a konkrét helyszín határozza meg. Már Magyarországon is több céginformációt beszerző társaság működik.

Külföldi offshore cég alapíthat-e Magyarországon magyar offshore céget?

Ha a törvényben előírt egyéb feltételeknek megfelel természetesen alapíthat.

Hogyan lehet elszámolni személygépkocsi, tehergépkocsi vásárlást ill. egyéb tárgyi eszköz beszerzést offshore cégnél?

Ha az offshore cég Magyarországon vállalkozási tevékenységet nem végez, gépkocsi vásárlás, valamint egyéb tárgyi eszközök beszerzésével kapcsolatban elszámolási kötelezettsége nincs. Amennyiben a cég belföldön vállalkozási tevékenységet folytat (telephellyel és adószámmal rendelkezik), a telephelyre arányosan jutó részben számolhatja el a felmerült költségeit.

A Magyarországon működő Kft. átalakulhat-e magyarországi offshore céggé?

Amennyiben a törvény feltételeinek a társaság megfelel, a Pénzügyminisztériumtól kapott engedély alapján átalakulhat.

Milyen hiteleket vehet fel az offshore cég?

Amilyet adnak neki. A bankok hitelnyújtás előtt természetesen tájékozódnak az igénylőről, s ezután döntenek a hitelkérelemről. A pár dolláros alaptőkével és semmilyen múlttal nem rendelkező karibi cégnél valószínűleg nem fognak tolongani a befektetők és hitelező bankok. Magyarországi hiteligényhez első lépésként belföldön legalább külföldi vállalkozóként kell megjelenni.

Magyarországi offshore cég magyar alkalmazottai fizetésüket kaphatják-e devizában?

A jelenlegi devizakódex értelmében erre nincs lehetőség.

Milyen a külföldi offshore cégek és az ÁFA kapcsolata?

Ha idehaza bejegyzett telephellyel rendelkezik, és itt gazdasági tevékenységet végez, az általános forgalmi adónak alanya, tehát vonatkoznak rá a törvény rendelkezései. Amennyiben Magyarországon a cég nem kerül bejegyzésre, de a székhely szerinti országban “hozzáadottérték-adó” típusú adó fizetésére kötelezett, viszonosság esetén a 141/1989 (XII.22.) MT. rendelet alapján jogosult ÁFA visszaigénylésére.

Milyen a külföldi offshore cégek és a helyi adók kapcsolata?

Ha Magyarországról nem származik bevétele, akkor helyi adó fizetési kötelezettsége sincs. Amennyiben itt vállalkozási tevékenységet folytat és adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja, az 1990. évi C. tv. 2. paragrafus (3) bekezdése alapján köteles helyi adót fizetni.

Ellenőrizheti-e az APEH a külföldi offshore céget?

Csak, ha belföldön telephellyel rendelkező cégről van szó. Itt ismételten szükséges megerősíteni, hogy a telephely nem elhatározás kérdése, hanem jól definiált fogalom a társasági adótörvényben (ld. 6.1.2. pont). Amennyiben van hazánkkal a bejegyzés szerinti országnak információcserére vonatkozó megállapodása, kérheti az ottani hatóságok közreműködését ill. ha felmerül a gyanú, hogy csalás esete forog fenn, jelzéssel élhet a megfelelő hatáskörrel rendelkező hatóság felé.

Kivethető-e bírság az offshore cégre?

Adóbírság semmiképpen sem, ha nem alanya a hazai adótörvénynek. Polgári peres eljárás természetesen kezdeményezhető ellene, ha például külkereskedelmi kötelezettségeinek nem tett eleget.


Honlapunk az Adóparadicsom II. könyv 1994-es kiadásán alapul, a közreadás kizárólagos célja, hogy segítsük az eligazodást az offshore technikák világában. Ez az információ nem minősül semmiféle tanácsadásnak, a gyakorlati alkalmazás előtt kérje ki adószakértője, ügyvédje tanácsát. A könyv, illetve a honlap információinak felhasználásából eredő esetleges károkért semmiféle felelősséget nem vállalunk!

Vélemény, hozzászólás?

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás